A Magyar Közút munkatársai nagyszámú érdeklődő előtt mutatta be a nyílt közlekedési adatok megosztásának felületét, a Nemzeti Adathozzáférési Pontot.
A nyári szabadságolások ellenére 13 szervezet szakemberei voltak jelen. Ezúton ismét köszönjük az aktív részvételt és sok kérdést, amelyek mind hozzájárultak a rendezvény sikeréhez.
Azok, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak részt venni az első NAP Fórumon se csüggedjenek! A közeljövőben újabb fórumot tervezünk tartani az Adatszolgáltatóknak és az Adatfelhasználóknak is.
A portál elérhető a https://napportal.kozut.hu/hu/ linken keresztül.
A Fórumon elhangzottak összefoglalója alább olvasható:
A projekt hátterének ismertetésével kezdődött a rendezvény.
Az Adathozzáférési Pont elkészítésének időigénye jelentősen meghaladta a 10.000 munkaórát az utóbbi 14 hónapban.
Két ütemben zajlott a munka. Egyrészt a rövid határidő, másrészt a feladat volumene miatt.
I. ütem: Előkészítő tanulmány (nemzetközi minták, tapasztalatok, javaslattétel NHP és NSZ kialakításra, javaslattétel szabályozási környezet módosításához) és Műszaki specifikáció
II. ütem: megvalósítás, tesztelés, hibajavítás, adatintegráció
Utazói igény és elvárás az egyre hatékonyabb tájékoztatás, forgalomszabályozás a digitális technológiák és intelligens közlekedési rendszerek használatával.
Hogyan zajlott a munka:
– Adatkörök felmérése mellett interjúkat készítettünk az adatszolgáltatókkal, külföldi partnerekkel: Katasztrófavédelem, KTI, NÚSZ, Budapest Közút, BKK, Koncessziós társaságok, osztrák, holland és német rendszert üzemeltetők
– A Véleményezési folyamat több körös volt és rendkívül feszes határidőkkel zajlott a Magyar Közút és az ITM munkatársainak bevonásával. Ez egy rendkívül összetett és szervezési jártasságot igénylő munka volt, hogy az előre meghatározott határidőre megtörténjen a teljesítés is.
– Folyamatos minőségbiztosítást igényelt mind az előkészítő, mind a megvalósítási szakasz is.
A fórum második részében a fejlesztést végző vállalkozó munkatársai és a Magyar Közút Informatikai Fejlesztési osztály közösen mutatták be a rendszer funkcionalitását. Mind a statikus (WFS) és dinamikus (pl. DATEX II) adatok szolgáltatásának és a szolgáltatásra adatfelhasználóként történő regisztrációnak a lépéseit megismerhették a jelen lévők. Emellett a manuális adatrögzítést is demonstrálták. Ez a funkció azok számára lehet hasznos, akik például egy parkolóhelyet üzemeltetnek, vagy elektromos járművek számára töltőállomást. Példaként megemlíthetjük ugyanakkor, hogy akár egy települési önkormányzat is rögzíthet egy részleges, vagy teljes útlezárással járó útfelújítást, vagy a megváltozott forgalmi rendről adhat tájékoztatást (mondjuk egy általános iskola előtti útszakaszon kihelyezett sebességkorlátozás).
Ez a rész bizonyult a leginkább interaktívnak. Számos kérdést kaptunk a rendszer lehetőségeinek, vagy éppen a technikai részleteinek megismerésére. A portálon hamarosan meg is fognak jelenni ezek a kérdések a gyakran ismételt között.
Mozog a kő!? Avagy miért kell a statikus adatok megosztásának legalább akkora figyelmet szentelni, mint a dinamikus adatoknak?
Amikor felkérést kapott a Magyar Közút, hogy egy konzorciummal közösen nyújtson be támogatási kérelmet főként statikus adatok harmonizált cseréjét lehetővé tevő rendszer kialakítására többen kissé kétkedve fogadták.
– „Miért kell a statikus adatokat valamilyen más szabvány szerint, más formátumban megosztani?”
– „A statikus adat azért statikus, mert nem változik. Nem elég egyszer odaadni?”
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kaptunk, de gondoljatok bele, hogy hány alkalommal változhat egy adott útszakasz/híd/felüljáró sebesség, súly, esetleg megengedett maximális magasságának adata például karbantartás, felújítás, átépítés során!
ITS Hungary kiválósági díjjal jutalmazta meg az innovatív hozzáállását a Magyar Közútnak a statikus adatok cseréjének terén.
A TN-ITS projekt során arra vállalkoztunk, hogy harmonizált formátumban tegyük megoszthatóvá a statikus úttal kapcsolatos tér-adatokat.
A közútkezelők és a térképkészítők közötti közvetlen kapcsolat került kialakításra, elősegítve ezzel a még frissebb és pontosabb adatok hozzáférhetőségét és cseréjét. A TN-ITS egy olyan módszertan, eljárások/megoldások összessége, amely a téradatcsere megvalósításához nyújt támogatást az ITS-alkalmazások fejlesztésén keresztül. A kezdeményezéshez 2018-ban csatlakozott a Magyar Közút, korábban 4 országban került kialakításra a szolgáltatás, mely velünk együtt újabb 6 országgal bővült. Az újonnan csatlakozó tagországok közül elsőként nálunk érhető el a szabványos adatcsere protokoll.
A résztvevő tagországok és partnerek számának növekedésével a TN-ITS szolgáltatás jelentősen hozzá tud járulni az országok közötti átjárhatóság javításához a harmonizált szolgáltatás kialakításával. A konzorcium céljai között szerepel a CEN TS 17268 technikai leíráson alapuló szolgáltatás további kiterjesztése.
Hogyan tovább?
ITS rendszerek adatáramlásának optimalizálása: MK adatbázisok továbbfejlesztése, adatutak egyszerűsítése, adatcsere folyamatok stabilitásának és sebességének növelése
Automatikus adatcserébe bevont adatkörök bővítése pl. a multimodális utazási információkra vonatkozó rendelet teljesítése érdekében
Adatstratégiát készít a Magyar Közút: Adatpiaci (MK adattárház) funkcionalitás felől adattárház irányába eltolódás a kívánt cél. A következő években tervezzük megvalósítani a lehetőségét a fizetős szolgáltatások bevezetésének. Ezáltal a kötelezően nyújtandó adatok mellett magasabb hozzáadott értéket képviselő, vagy költséges módszerekkel előállított/karbantartott adatok megosztásának lehetősége is biztosítottá válik majd a NAP-on keresztül.
„Köszönöm minden a projektben résztvevő munkatársamnak a munkáját, amivel hozzájárult a rendszer megvalósításához. Nagy lépést tettünk ezáltal a közúti közlekedés biztonságosabbá tételéhez és az utazók elégedettségének növeléséhez. A rendszer segítségével friss és megbízható adatokhoz juthatunk és juttathatunk másokat. A munkánk ugyanakkor nem ért véget, mert a NAP-ot csak a többi adatgazda és adatfelhasználó segítségével tudjuk sikeressé és még hatékonyabbá tenni. Bízom benne, hogy a közeljövőben minél több szervezet fogja használni a Nemzeti Adathozzáférési Pontot.”
Verdes Máté
Intelligens Közlekedési Rendszerek osztályvezető
